Sziasztok!

Ha a baromfi betegségeiről társalgunk rögtön a tyúktetű jut elsőnek az eszünkbe. Nem véletlenül,mivel ez a kis kártékony élőlény nagyon sok problémát okoz illetve nagyon szívós, ami miatt sokunk szenved vele.(Vele?!?! velük... ezreikkel sajnos!)

Biológia órát nem szeretnék tartani,mivel azt mindenki tanult valahol valamikor, inkább térjünk a lényegre.

Tyúktetű: Köztudott,hogy régóta probléma a jelenléte. Nappal szeret meghúzódni a vakolat illetve a fa eszközök réseiben, ahol szépen kivárja az estét,hogy a jószág beüljön az ólba, majd ügyesen felmásszon rájuk és a vérüket szívja. Nem oly nehéz felismerni a tetveket, mikor teleszívták magukat vérrel,akkor apró piros pontokat kell keressünk a repedésekben, ülőrudakon stb..., ha pedig még nem szívtak vért, akkor szürke színűek. Segítség lehet,hogy testhőre aktivizálják magukat (így érzékelik,hogy a közelben baromfi van), így a kezünk hőjére is megjelenhetnek! Személyes tapasztalatom az,hogy ez működik és így könnyen meg lehet találni a fészkeiket, ahol napközben meghúzódnak. Nálam például a villanykapcsolóba húzták meg magukat, egyrészt azért mert napközben itt jól elvoltak, másrészt a kapcsolóban a vezetékek melegedtek (réz és alumínium vezetékek érintkezése), ezáltal "baromfinak" tekintették a kapcsolót és rátapadtak.

Védekezés, megoldás, kiírtás?:

Védekezni lehet ellene, rendszeres ól illetve kifutó tisztítással és FERTŐTLENÍTÉSSEL,de sajnos így is könnyen könnyen megjelenhetnek, mivel a madarak(mármint veréb, galamb stb,,) is behurcolhatják, mikor a kiszóródott takarmányért odarepülnek. Haladjuk sorba. Mit is takar a takarítás/fertőtlenítés kettőse? Nem olyan egyszerű mint ahogyan azt gondolnánk, itt nem lehet félmunkát végezni vagy összecsapni, alaposan kell résről résre haladni.

• Első és legfontosabb,hogy az ól aljából az ürülék, szalma keverékét kilapátoljuk, kisöpörjük az ólat, magyarul "kiganyézzuk"
• Ezután következik a kifutó takarítása: a bedobott zöldségmaradékokat, illetve minden más növényi maradékot lombseprűvel összehúzunk, majd ezt is a ganyéra visszük. (megjegyzem a kifutó takarítása nem főként a tetűk miatt történik, hanem a vírusok,baktériumok,férgek elleni védekezés céljából)
• Ha ezzel megvagyunk, akkor következhet a fertőtlenítés az ólban és az udvaron is egyaránt.
  • Mivel fertőtlenítsünk? Olcsóbb házi fertőtlenítőszereket is használhatunk: Hypo, Ecet
    • Hypo: A hypót higítva alkalmazzuk 10%os töménységben, számokban kifejezve pl: 5 liter vízbe 0,5 liter hypót keverünk.
    • Ecet: Az ecetet (20%-os) nyugodtan alkalmazhatjuk töményen. Igazából nem kimondottan fertőtlenítőszer,de alacsony pH-ja miatt (3-3,5->savas) károsan hat az élősködőkre, és azok életműködésére
  • Személyes tapasztalatom szerint ezek a szerek csak a kezdeti stádiumban felelnek meg,ha már jobban elszaporodott a tetű, akkor ott már erősebb szerekre van szükségünk! A 3-ad osztályú vegyszereket bárki megveheti vegyszerboltban, egy két példa rá: Neostomosan, vagy Piretrin (por alakú). Mit ne mondjak, számomra ezek nem igazán váltak be, a tetűk számát egy időre lecsökkentették, de véglegesen nem szüntették meg a jelenlétüket.
  • Így hát elérkeztünk a másod-osztályú szerekhez, amit már csak jelen esetünkben állatorvos írhat fel! Fontos megjegyezni,hogy ezek a szerek már az ember testi épségére is ártalmasak(a harmad osztályúval is óvatosan kell eljárni!), ezért védőfelszerelést kell alkalmaznunk. (Védőruha, szemüveg,kesztyű, illetve permetezéskor légzésvédő maszk) Ami számomra bevált az a Neocidol nevezetű tetű/atka írtó szer. Ezzel a szerrel az ólat szoktam alaposan kipermetezni, ami meg is szokta hozni a hatását. Aki tud íratni magának ilyen szert, annak ajánlom ( megjegyzem sok helyen olvasni,hogy beszűnt a Neocidol neveztű szer, és a Neostomosan helyettesíti, de szerintem nem egyenértékű a két szer, már ha csak a forgalmazási osztályaikat is nézzük. Lehet,hogy valójában beszűnt nem tudom) Ha az ember kicsit böngészik azonnal rá is talál a szer adatlapjára, amiben olvasható,hogy baromfira nem alkalmazható. Csöndben megjegyzem,hogy lehet baromfira használni saját felelősségre, nagy hígításban úgy,hogy az állat szemébe szájába ne jusson! Én magam használom a tyúkokra, és ott is sikerrel elpusztítja a tetűket.(Mindenki saját felelősségére használja!)
  • Hol kell a tyúkokat kezelni ezekkel a szerekkel? A nyaka tövében, hasán, combjainál, szárnyai alatt, de az a biztos,ha MINDENHOL lekezeljük vele az állatot!
  • A kifutó fertőtlenítése: Na itt már tökéletesen megfelel a Hypo-oldat, a leírt töménységben. Miután minden növényi maradékot eltávolítottunk, akkor felkapjuk a permetezőt és az egész udvart, földet, átfújjuk vele úgy,hogy a tyúkok nincsenek jelen és nem is tudnak be menni, majd egy fél órát hagyjuk hogy hasson a fertőtlenítőszer és fel is szívódjon! Így a talajban és annak felszínén jelen levő baktériumokat, vírusokat, férgeket bizonyos mértékben korlátozni tudjuk.
• Hasznos tanácsok: Felváltva használjuk a szereket,mivel a tetű gyorsan hozzá tud szokni egy adott szerhez (itt a hypora, ecetre gondolok). Saját példámon bemutatva: Neocidolos permetezés-3 nap múlva hypos permetezés-4 nap múlva(mikor a 7. napot elérjük, nemsokára magyarázom)-újabb Neocidolos permetezés... és ezt így folytatjuk mikor írtjuk a tetűt! Ha csak a biztonság kedvéért mindig fertőtlenítünk, akkor elég havonta egyszer neocidolozni, közben pedig 1-szer hypózni, de a többszöri fertőtlenítés sosem árt!
• Miért pont a 7. napon neocidolozunk újra? Mert a tetűnek a petéi a 7-9. napra fejlődnek ki teljesen, ezért ismétlünk akkor,hogy azok a frissen kifejlődött tetűk ne tudjanak újra petézni! Így tudjuk elérni,hogy az egyedszám csökkenjen, mivel csak a maradék petéből kikelőket kell irtanunk. De ha egyszer is túlcsúszunk 10-11. napra, akkor már valószínű,hogy megmászták a tyúkokat, és petéztek is... És akkor kezdődhet is előröl az ördögi kör. Ezért fontos a pontos,célzott,alapos takarítás!
• Majdnem kifelejtettem egy csodás módszert! Ez pedig nem más mint a láng/tűz alkalmazása! Minden fa alkatrészt darabokra kell szedni (tojóláda, ülőrúd stb..) és a résekbe igen is ott lesznek megbújva. Lánggal mindenhol jól kiégetjük őket, utána pedig az egész ólat is át "tisztítjuk" a lánggal. Ezután jöhet rá egy neocidolos vagy hypos permetezés! Itt is fontos az alaposság. Egy rést sem szabad hagyni,hogy "ide már biztos nem bújtak", aprólékosan kell végig menni az eszközökön.
• Ha az ólat teljesen tetű mentesítettük, akkor a tyúkokat is kell, mivel egy kettő biztos van rajtuk, és nem lenne előnyös, ha a tiszta ólba újból behurcolnánk az élősködőt! Jó módszer,hogy az ól ajtaját becsukjuk a takarítás után, majd egyesével beporozzuk/lefújjuk a tyúkokat mindenhol, és úgy engedjük be az ólba őket. Itt se hagyunk ki egy baromfit sem, még a kakast sem (akkor sem, ha nagyon csípked, csapkod, verekedik!)

Saját példa:

Az általános takarítás után (szalma,ürülék kihordása, seprés), kiviszem az ólból az ülőrudakat,amiket majd később kezelek le. Utána a tojóládákat csavarozom le (nekem a falra vannak felrögzítve), amiket amennyire tudok szétszedek. Miután készen áll minden, hozom a gázpörzsölőt és elkezdem kiégetni a tojóládákat és az ól egészét is. Könnyen észrevehető,hol öltük el a tetű telepeket, mivel ott sercegő hangot hallunk. Alaposan minden rést kiégetek, az ól alját,falait,tetejét, mindent! (a tyúkoknak ilyenkor nincs bejárásuk az ólba!) Ha ezzel megvoltam, akkor bekeverek a permetezőbe egy Neocidolos oldatot, felhúzom a védőfelszereléseimet, majd ezzel átpermetezem az egész ólat, tojóládákat. Ha kész, akkor visszarakom a tojóládákat. Mindezek után kezdek el foglalkozni az ülőrudakkal. Darabokra szedem, és állapottól függően leégetem vagy elégetem. Akkor égetem el,mikor már korhad, szuvas, és meg tudnak bújni benne a tetűk. Ha frissebb fa anyag, akkor leégetem, és lefertőtlenítem Neocidollal. Utána összerakom, és mehetnek a tiszta ólba. A tyúkokat is tetű mentesítem ilyenkor, egyesével mennek be az ólba, és mindegyiket lekezelem valami szerrel. Napok múlva, ha bemegyek az ólba és érzem,hogy mászik a lábamon, karomon egy kettő, akkor visszamegyek a gázpörzsölővel és átégetem minden rést. Ilyenkor nem szoktam Neocidolozni. Ha egyszer jó alaposan kitakarítottuk az ólat, akkor utána még pár alkalommal érdemes még tűzzel átégetni mindent, mert mindig megbújnak valahol!

Mindezek mellé alkalmazhatjuk még a népi módszereket is: szárított diófa levél a tojófészekbe, fahamu biztosítása porfürdő gyanánt.

Ezek mellett a piretrin tartalmú porzó szerek használata sem árthat.

Utólagosan: Olvastam,hogy a byemite nevezetű szer valakinek nagyon bevált, 99,9%-os pusztulást eredményezett nála. Én kerestem a neten,de nem nagyon találtam oldalt ahol eladásra szántak volna. Ráadásul egy igen drága szerről van szó (5000 Ft-t írt egy kezelésre). Ha tényleg ilyen jó, akkor megéri az árát!

Remélem hasznos volt számotokra ez a kis cikk. Nagyrészt saját tapasztalatok alapján írtam az irományom,de gyűjtöttem több hasznos információt is a világhálóról! Bárki aki ki tudná egészíteni illetőleg saját praktikái vannak az ne tartsa magában, nyugodtan írja meg, együtt megoldani könnyebb!

:)